Revolution is Now

Attila Bordas short showreal

2011-05-26T19:44:00.007+03:00

There are a few (really) short secvences about me from two short films. One of the film was directed by Vladimir Dembinski, and the title of the film is "The First Wage". The other one is directed by Simona Deaconescu, with the title "1940". In both films I am playing main roles.

Kortárs tánc kurzus_Bordás Attila_Csíkszereda

2011-03-09T17:28:00.013+02:00

(A plakátfotót Horváth Tas készítette)

Bordás Attila_hivatalos szakmai tanulmányok:

1997- 2005 Sepsiszentgyörgyi Művészeti Liceum -Tánc szak

2005-2006 SZABADÚSZÓ ELŐADÓ

2006- 2009 Román Nemzeti Szinház és Film Egyetem_Koreográfus szak( _U.N.A.T.C. BUCHAREST_ )

2009 Diplomás koreográfus és előadó / SZABADÚSZÓ

2010 Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem / Színház-rendező szak / Mesterképzés / SZABADÚSZÓ KOREOGRÁFUS ÉS ELŐADÓ

Tevékenységi körök: Koreográfus_Táncos_Színész_Rendező

A két napos intenzív tanfolyam ízelítő a kortárstánc világából. Szeretettel fogadok képzett és képzetlen vállalkozó szellemű embereket korosztálytól függetlenül. Két csoport van. Az egyik csoportban a tánc terén kevésbé, avagy egyáltalán nem képzett emberek lesznek, a másikban meg azok akik valamilyen szinten kapcsolatban álltak avagy állnak bármilyen tánccal, bármilyen szinten. Táncos és nem táncos egyaránt részt vehet a kurzuson. Ez a két nap mindössze arra lesz elegendő, hogy megtapasztalják az emberek a kortárs tánc alapjait egy gyakorlati munka kapcsán. Ha a kurzus bevállik, remélhetőleg folytatása is lesz Csíkszeredában a közeljövőben. Szeretettel várok mindenkit, korosztálytól és tapasztalattól függetlenül. Konkrétabb információkhoz Ruszuly Ervin-nél lehet jutni a 0742 309 286 -os telefonszámon.

(Fotók: Rancz András)

Moving Flashes_Mozgó Villanások Photo Exhibition Opening_Marosvásárhely in the Zanza Caffe&Lounge_2010.may.29._ Attila Bordás dance improvization

2010-06-11T19:14:00.019+03:00

Bordás Attila- Performer

Horváth Tas- Photographer

ZABAWA

2010-03-24T14:49:00.019+02:00

szerző: Slawomir Mrozek

rendező: Bordás Attila

szereplők: B.. Kónya- Ütő Bence

S.. Fekete Zsolt

N.. Derzsi Dezső

Ariel Theatre/ Underground production/ Marosvásárhely ( premier: 2010. march. 10. )

A bemutatóra írt meghívó szöveg:

Kedves Hölgyem / Uram!

Őn most egy meghívót tart a kezében, amely a Zabawa című előadás bemutatójára szól. Színházi megnyilvánulásunk 2010. március 10.-én este 7 órától veszi kezdetét. A „zabawa” kifejezés a magyar „mulatság” szó lengyel megfelelője. A dráma írója: Slawomir Mrozek. Az előadás redezője: Bordás Attila. B szereplő: Kónya Ütő Bence. S szereplő: Fekete Zsolt. N szereplő: Derzsi Dezső. Plakátterv és más fontos ügyletek: Molnár Ildikó. Sok jóindulat, kedvesség és bizalom: Gavril Cadariu. Köszönet: Borbély Melindának, Chibelean Claudiának, Gáspárik Attilának és Kovács Leventének és azoknak, akik segítették a munkát annak ellenére, hogy nem kötelezte őket senki.

Munkám egyik fő problematikája megtalálni, hogy professzionális színházi körülmények között - ebben a lehetetlenségben -, hogyan lehet minél őszintébben eljuttatni a nézőhöz azt amit éppen létre próbálunk hozni.

Megnyilvánulásunk korántsem befejezett, mert kénytelenek voltunk mi is - ugyanúgy mint nagyon sok alkotó a romániai színházi palettán - fejet hajtani egy olyan rendszernek, amelyben szinte lehetetlen létrehozni a lehetőségét annak, hogy egy kiteljesedett alkotás jöhessen létre. Általunk célul kitűzött olyan megnyilvánulásokról, amelyek arról szóltak volna, hogy közvetlenebbé, barátságosabbá, sőt játékosabbá alakítsuk a néző-alkotói viszonyt, sajnos nem tudunk beszámolni, annak ellenére, hogy ezért kezdtünk el dolgozni. Döntenem kelett és döntöttem. Még akkor is ha „soha semmi igazában”, ahogyan ez el is hangzik Mrozek darabjában, nem tudom nem leírni ezeket a sorokat, mert nem vagyok hajlandó azt hazudni magamnak és a nézőknek, hogy ez így teljes, hogy ez így színház, hogy ez így alkotás, hogy én ezt így tartom jónak, s elfogadom, mivel ennél több nem lehet amikor tudom, hogy lehet... és „ha lehet akkor lesz is”.

Reménykedem abban, hogy belátható időn belül lehetőség nyílik arra, hogy azok az eltervezett színházi akciók, amelyeket az előadással egy időben kellett volna útnak indítani - de sajnos a kompromisszumok miatt megrekedtek -, hamarosan szárnyra kelnek majd, és legalább olyan szintű közvetlen megnyilvánulások jönnek létre, amilyeneket mi négyen annak idején, amikor lázasan nekivágtunk a munkának, megálmodtunk.

Fiatal vagyok és éretlen még sokmindenhez, mégis folyamatosan belefáradok sőt megundorodom ettől az egész nyikorgó mechanizmustól. Olyan mint egy rémálom, amiből ki akarok kerülni de nem tehetem, mert valaki folyamatosan újra legyúr a torkomon erős altatókat. Értelmetlennek tartok minden kínszenvedett munkát és megalkuvó tevékenységet, s elmegy a kedvem. Megcsömörlök a színháztól, annak ellenére, hogy szerelmes vagyok belé és tudom, hogy soha nem fogjuk elhagyni egymást, mert nem ő a hibás, hanem a rendszer amiben fuldoklik. S hogy „ lesz-e mulatság, avagy nem lesz?” ...igazán nem tudom.

Mindenképp’.. hamarosan újratervezünk és nekivágnunk ismét, újra és újra, ha szükséges - ez jelen esetben a feladat. Próbálkozni minden erőnkből amíg lehet, s nem áltatni magunkat semmiféle szemfényvesztéssel.

Köszönjük, hogy megtiszteli munkánk egyik kézzelfoghatóbb állomását szíves jelenlétével.

Tisztelettel: Bordás Attila

Fotók: Pál Gecse Ákos

Boldog Karácsonyt...

2009-12-25T12:41:00.002+02:00

" It's not the red of the dying sun
The morning sheets surprising stain
It's not the red of which we bleed

The red of cabernet sauvignon
A world of ruby all in vain

It's not that red

It's not as golden as Zeus famous shower
It doesn't come, not at all, from above
It's in the open but it doesn't get stolen
It's not that gold
It's not as golden as memory
Or the age of the same name

It's not that gold

I wish this would be your colour
I wish this would be your colour
I wish this would be your colour
Your colour, I wish

It is as black as malevitch's square
The cold furnace in which we stare
A high pitch on a future scale
It is a starless winternight's tale
It suits you well

It is that black

I wish this would be your colour
I wish this would be your colour
I wish this would be your colour
Your colour, I wish... "

Photo Exhibition- MOVING FLASHES / MOZGÓ VILLANÁSOK

2009-12-16T00:14:00.020+02:00

Tárlat megnyitó: 21.december. 2009- 18:00 óra!!!

(a képek 2010. január. 30- ig tekinthetők meg)

TEIN COFFE & TEA HOUSE/ Sepsiszentgyörgy

Fényképezte: HORVÁTH TAS

Előadó-modell: BORDÁS ATTILA

Szerény, de céltudatos kiállításunk célja képviselni fotópapíron is a kortárstánc jelenlétét sepsiszentgyörgyön, ahol egyelőre némi lemaradással számol ez az élőművészeti irányzat remélhetőleg csupán addíg, amíg a köztudatba be nem épül. Az vezérelt, hogy e barátságos megnyilvánulás által egy új művészeti ágazat jóindulatú elburjányozását segítsük elő szülővárosunkban és székelyföldön egyaránt, ezúttal a kortárstánc és a fényképészet ezközeivel élve. A fotók a bukaresti urbánus környezetben készültek, s amellett, hogy ezen akció végeredménye a falra akasztott információ, a fotózások helyszínén sikerült a járókelők kíváncsiságát is felkelteni, ezáltal egy spontán happeninghez közeli élményvilágot nyújtva az arra tévedt rohanó embereknek Tasi lenyomva a fényképezőgép gombját, miközben Attila improvizált egy rövid mozgássort. Kísérletünk célja színt bevinni régiónk kulturális életébe e redkívül kifinomultságot igénylő műfajon keresztül, ami nem más, mint maga a tánc. Szándékunkban áll újabb találkozási lehetőségeket keresni a közönséggel és újabb mérfoldköveket feltárni a táncban, úgy városunkban és Székelyföldön, mint az Erdélyi mozgásművészeti palettán egyaránt. Kivánjuk, hogy ezen fotókiállítás egy startoló villanás lehessen mindazon álmok világából amelyek folyamatosan megfogannak bennünk...

- Attila Bordás & Horváth Tas -

Peter Brook / Válasz Egy Levélre / válasz az összes alkotói körülményeskedésre...

2009-11-30T12:58:00.004+02:00

Válasz egy levélre

Levele váratlanul ért, és rátapintott a lényegre. Azt kérdezi, hogyan lehet Önből rendező.
A színházi rendezők saját magukat jelölik erre a posztra. A munka nélküli rendező kifejezés valójában önellentmondás, ahogy egy festő sem lehet munka nélküli - míg egy színész, ha munka nélküli akkor a körülmények áldozata. Az ember úgy válik rendezővé, hogy annak nevezi saját magát, azután pedig másokat is meggyőz arról, hogy ez igaz. Így hát a munka megszerzése olyan probléma, melynek megoldásához pontosan ugyanolyan képességek és erőforrások szükségesek, mint amilyenekre a próbafolyamat során van szükség. Nem ismerek semmilyen más utat, mint azt, hogy meggyőzze az embereket, dolgozzanak együtt Önnel és csináljanak együtt valamit - akkor is, ha nem kap pénzt senki - és ezt bemutassák bármilyen közönségnek - akár egy pincében, egy kocsma hátsó helyiségében, egy kórház valamelyik osztályán vagy egy börtönben. A munka által létrehozott energia minden másnál fontosabb.
Tehát ne hagyja, hogy bármi eltántorítsa a munkától, dolgozzon, akár a legkezdetlegesebb körülmények között is, ahelyett, hogy jobb körülmények keresésére pazarolná az idejét, és nem tesz semmit, ha nem talál ilyet. Végső soron a munka az, ami a másik munka lehetőségét megteremti.

Promised Land

2009-10-18T15:48:00.009+03:00

2009/2010 Teatrul Foarte Mic- Bucharest/ Promised land- dance theatre performance...

Concept and choreography: - Arcadie Rusu -

Performers:- Attila Bordas
- Istvan Teglas
- Ioana Marchidan
- Ramona Barbulescu
- Elisabeta Mihai

Scenography:- Ioana Pascha

2009, szeptember 17. - Születésnapi gondolat.

2009-09-29T11:22:00.003+03:00

Kedves barátaim,
ma betöltök huszonhárom évet.
és a szívem picit jobban dobban, de
nem koppan, mert nem kő, mert ha úgy is tűnt, hogy eltűnt
nem úgy van.
Ha úgy is tűnt, hogy eltűnök örökre, és vissza nincsen már út, hazugság!
Itt vagyok. Ez vagyok. Én vagyok.
Nem mutatok annál többet mint amennyi vagyok.
Itt vagyunk, ahányan vagyunk,
amennyik vagyunk, annyik vagyunk,
sem többek, sem kevesebbek.
Elszalad az élet bármennyire kitöltsed, bárhogyan éljed,
és ebben a véges körben egyedül egy valami, ami a tied: a többiek.
A barátok, a család, az emberek akik körül vesznek, s
ott vannak melletted ha baj van, s ha kell rendbetesznek.
Ha jajgatsz, ha hülye vagy, ha bután álmodsz, ha szétszakadsz,
ha utazol, ha alszol, ha felébredsz, ha eltévedsz...mindíg ott van valaki melletted,
aki nem más, mint egy égből küldött ígéret,
mi azt suggalja van remény,
s azt, hogy holnap jobb lehet...

( - B.A.-)

Számomra a színház 1.

2009-01-25T15:04:00.003+02:00

„…az a feladat, hogy a színház ne legyen a szövegnek alárendelve, hogy visszataláljunk egy olyan egyedülálló nyelvhez, amely félúton van a gesztus és gondolat között. Ez egy színházi nyelv, amely az emberi érzékenységhez fordul, hogy felhevítse, görcsbe rándítsa, elbűvölje, felkavarja.”
-A. Artaud-

Nem hiszem hogy létezik bevállt vagy nem bevállt. Egyedül ami létezik az az, hogy valami érvényes vagy nem érvényes. Képes-e arra egy adott mű , hogy befogadást nyerjen vagy sem. Azt hiszem ahoz hogy az alkotó egy előadást létrehozzon, magára és a lényegre kell elsősorban odafigyelnie. A forma ennek a következménye csupán, ami elengedhetetlen, de nem elsődleges. Amit csinálok az nem más mint inkább állapotszinház felhasználva nagyon erősen a testet mint a természethez közel álló kifejező ezközt. Tömérdek kortárs szinházi, vagy táncszinházi előadás merül ki csupán a formaiságban, ezzel szemelől veszitve a lényeget ami valójában az alkotás maga. Szem elől veszitjük a nézőt is, aki beül megnézni egy előadást, végignézi, majd sajnos ugyanúgy ahogyan beült távozik is, vagyis nem történik benne semmi változás. Hiba. A néző fontos. Nélküle semmi nincs hisz egy alkotás neki készül. Munkámban figyelem a nézőt és nem kihasználni akarom, hanem felhasználni egy szinházi aktus megszületésére. A néző nem szórakozni hanem találkozni ül be egy előadásra, még akkor is ha ő nem igy nevezi vagy nem tud róla. Az alkotó(k) dolga az hogy teremtsenek meg egy olyan hejzetet ami igazi érzelmekre készteti a nézőt. Felajánlani egy olyan hejzetet amiben a néző résztvesz és nem csak végignéz valami akciót, hanem megéli azt. Mindig is figyeltem a nézőt és mindig megpróbáltam felajánlani egy olyan fajta erős cselekvést, ami megérinti valamijen módon és picit döntésre készteti magával szemben. Nem hiszek feltétlenül a történetben- a történést keresem. A szinház nem irodalom, a szinház történés. A szinház találkozás, teljesitmény, meglepetés, és valami olyan fajta elemi dolog, amire az embernek ösztönből szüksége van. A szinház nagyon komoly dolog, formától és stilustól függetlenül. A szinház egy ügy, az emberiség meghatározó közös ügye. A szinház közvetit. És a szinész, előadó a közvetitő. A szinész, előadó leképez valamit amiből a néző meritkezni tud, mert a nézőnek nem meg kell mutatni hanem fel kell tárni egy fajta lényeget.
Az egész egy folyamat. Egy olyan keresési folyamat ez, ami lefoglal egy egész életen át. Meg lehet tanulni dolgozni, de felfedezni mindenkinek magának kell a szinházat.

Hiszek minden olyan útban ami erősen őszinte és nem hiszek abban ami felszines.
Hiszek a kisérletben. Hiszek a kutatásban.
Hiszem hogy a szinház életre szóló munka és hiszek az alázatban.
Hiszek a tudatban de a tudatos ösztönösségben méginkább.
Hiszem hogy az alkotó, ugyanúgy mint a megvilágosodni vágyók a bölcsesség fele törekszik egy életreszóló felfedezés ürügyén.
Hiszek az elemi erőkben és energiákban.
Hiszek a természetben.
Hiszem és vallom hogy a mai szinház nagy mértékben használja fel a testet, mint univerzális komunikációs kifejező ezközt.
Hiszek abban, hogy egy előadás nem irodalom, mert egy előadás cselkvés.
Nem annyira a cselekmény és történetiség, hanem a szinpadi cselekvés számit.
Egy előadás mindenkihez kell szóljon.
A szinház, vagy művészet nem intelektuális kérdés.
A szinház, vagy művészet elemi dolog, ezért a test, mely elemibb mint a szó, ezért az állapot, mely elemibb mint kb. hét könyv, ezért az ember, mely elemibb mint a lightdesighn, ezért a csend, vagy az a zene, amely megrezegteti a csend húrjait, mely elemibb mint bármiféle alaptalan modernkedés.

Remember when you were young, you shone like the sun

2009-01-21T16:12:00.007+02:00

Remember when you were young, you shone like the sun.
Shine on you crazy diamond.
Now there's a look in your eyes, like black holes in the sky.
Shine on you crazy diamond.
You were caught on the crossfire of childhood and stardom,
blown on the steel breeze.
Come on you target for faraway laughter,
come on you stranger, you legend, you martyr, and shine!

You reached for the secret too soon, you cried for the moon.
Shine on you crazy diamond.
Threatened by shadows at night, and exposed in the light.
Shine on you crazy diamond.
Well you wore out your welcome with random precision,
rode on the steel breeze.
Come on you raver, you seer of visions,
come on you painter, you piper, you prisoner, and shine!

Nobody knows where you are, how near or how far.
Shine on you crazy diamond.
Pile on many more layers and I'll be joining you there.
Shine on you crazy diamond.
And we'll bask in the shadow of yesterday's triumph,
sail on the steel breeze.
Come on you boy child, you winner and loser,
come on you miner for truth and delusion, and shine

Jack Kerouak

2009-01-11T00:10:00.004+02:00

1. Jegyzetfüzetekbe firkált titkok és vad gépelt oldalak, a saját élvezetedre
2. Alázatos minden iránt, nyitott, hallgatózó
3. Lehetőleg sohase igyad le magad az otthonodon kívül
4. Légy szerelmes a saját életedbe
5. Amit érzel, megtalálja önmaga formáját
6. Legyél az elme szent őrültje
7. Fújj olyan mélyet, amilyen mélyet csak akarsz
8. Elméd végéből írj, végtelenül, amiről csak akarsz
9. Az egyén kimondhatatlan víziói
10. Nincs idő a költészetre, csupán arra, ami éppen van
11. A mellkasban remegő látnoki rángások
12. Önkívületi fixációval álmodni az előtted lévő tárgyról
13. Vetkőzd le irodalmi, nyelvtani és mondatalkotási gátlásaidat
14. Mint Proust, legyél az idő öreg füvezője
15. Belső monológgal elbeszélni a világ igaz történetét
16. Szem a szemben: az érdeklődés ékkő-magja
17. Az önmagadra való emlékezés és rácsodálkozás szerint írj
18. Szemed velős belsejéből kifelé dolgozz, nyelvtengerben úszva
19. Egyszer s mindenkorra nyugodj bele a veszteségbe
20. Higgy az élet szent körvonalában
21. Küzdj, hogy lejegyezd az áramlást, ami sértetlenül létezik az elmében
22. Amikor megállsz, azért tedd, hogy jobban lásd a képet, ne azért, hogy
a szavakon töprengj
23. Kövess nyomon minden napot, amit a pillanat magasztalt a reggeleden
24. Élményeid, nyelved és tudásod méltóságában nincs félelem vagy szégyen
25. Írj a világnak, hogy olvassa és lássa, milyen pontos képet festettél róla
26. A könyvfilm szavakból álló film, a vizuális amerikai forma
27. Dicsérd a Sivár embertelen Magányban lévő Szereplőt
28. Vad, fegyelmezetlen, tiszta, alulról betörő alkotás, minél őrültebb, annál
jobb
29. Minden körülmények között zseni vagy
30. Evilági filmek Író-Rendezője, melyeket a Mennyország Támogat és Pénzel

Formálni létté léttelent-hazudni igazat s képtelent... Mihály Emesétől, egy embertől, nekem, felteszem, elteszem, létezem, köszönöm...

2009-01-08T20:31:00.001+02:00

Tükrök

B.A.-nak

Voltál hazug, voltál árva,
Tested ketrecébe zárva,
Voltál lüktetés velőben,
Voltál zokogás esőben,
Voltál szentelt vizek alatt,
Jó voltál, mint kenyérfalat,

Voltál jutalom és szépség,
Voltál galádság és kétség,
Kinek tele szíve, lelke,
Ki vadat űz, bottal verve,
Voltál csontig csavart bokád,
Az, ki vért és dühöt okád,

Voltál párna, voltál álom,
Dobogó szív üveg tálon,
Voltál példa, voltál módszer,
Beteg ágyban titkos gyógyszer,
Voltál magad, voltál mások,
Feneketlen gödröt ásók,

Voltál bánat és ígéret,
S borként ittál mámort s mérget,
Voltál múzsa, voltál költő,
Voltál hamis maszkot öltő,
Voltál dráma s komédia,
Voltál Othellonak fia.

Voltál gátlás, voltál ritka,
Rab léleknek vaskalitka.
Voltál fáradt szemek ránca,
Párok szédületes tánca,
Voltál egy és voltál kettő,
Reményittas, utat vesztő,

Voltál csend és voltál örök,
Koncentrikus krétakörök,
Formálni létté léttelent,
Hazudni igazat s képtelent,
.............................................
(Nem ismerve kort és határt
Tükrök ablakká forrnak át.)

M.E. (2008.12.23)

Január reggel mielőtt még próbára indulnék

2009-01-08T10:53:00.000+02:00

Hit

Vonatom befut,
zakatol, halad.
leírok pár sort, s
csak az eső marad,
szememből lomhán
fájdalmat fakaszt,
majd odébb áll,

otthagy mint fuldokló tavaszt
az ősz,
hamarosan a hideg tél köszönt, s
én majd aképpen köszöntöm őt, mint ő köszönt.

És nem unom,
és nem unom,-
egyre csak ezt hajtogatom –
NEM UNOM.

NEM TUDOM...

Csíp a hideg,

tép,
szét marcangol mint véres eb,
tovaszáll a meleg,

fázom, ( kicsit sem kellemes)-, de

harcolni a téllel csak hittel -
más fegyverrel nem is próbálok:

....Szemtől szembe állok veled tél,
egy-két halál még nem a sírkövem..
A fájdalom nem döntő érdek a lemondásra, s
az átélt kudarc egyre erősödő hitem.
Ez a páncél: - maga a harc –
gyógyír a gyógyíthatatlan vívódásra.
Ez a hitem: hit a hitben
- elszánt hitem az alkotásban...

Nem sánta az, aki eggyütt lelkendezik a csúszkálókkal. Viharban születtem, világ végén alszom, ne bántsatok engem, mert én nem haragszom. Nem. Nem.

2008-12-23T14:36:00.004+02:00

Nem haragszom. Nem haragszom. Nem haragszom. Nem haragszom. Nem haragszom. Nem haragszom. Nem haragszom. Nem haragszom. Nem haragszom. Nem haragszom. Nem haragszom. Csak egy kicsit nehéz nem haragudni...

Egy általam írt cikk az egyetemekről. Teljes mértékben szubjektív- épp annyira hogy mindenki érintett legyen az ügyben. Jó magunkratalálást.Itt a link

2008-12-22T22:17:00.002+02:00

http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=10252&Cikk=Szubjekt%C3%ADv%20helyzetjelent%C3%A9s%20a%20f%C5%91v%C3%A1rosb%C3%B3l

Tudatalatti gondolatok felszinre törése..Vigyázat:csúnya szavakat és kibaszott nagy ellentmondásokat tatralmaz.

2008-12-20T17:05:00.008+02:00

A nagy semmi

A művészetről meg annyit hogy szerintem nem létezik. Régen elvesztettünk minden jót és rosszat. Nem maradt semmi csak valami görcs ami nem hagy aludni divatból éjjel. Azt hisszük alkotunk közben meg csak, nyomjuk az alap nélküli hülyeséget és dumát. Szerintem a művész mára már nemhogy kivesző félben van hanem egy nagy fos. Egy nagy szar. És valóban az. Tehát bátran levonhatjuk, hogy művészet ma nincsen. És nem is lesz azt hiszem soha. Egy két alkotó felbukkan még itt ott de nem elég ahoz hogy visszaforduljanak a dolgok. Sokan elvesznek vagy elkavarodnak. Mindenki csak egy aljas barom és semmi más. Nem létezik csoda és nem létezik hallhatatlanság. Nem létezik olyan hogy érvényes. Nem létezik szentség. Nem létezik Isten és nem is létezett soha azt hiszem. Nem létezik olyan hogy én a többiekért feláldozva magam. Viszont létezik egy olyan hogy én én én csak én az egosita barbár barom, én akarom és csakis magam miatt akarom, és azt hogy egy szent fasz vagyok csak képmutatom, mert valójában egy seggfej állattal vetekezem. Szóval dögöljön meg mindenki aki művésznek vagy alkotónak érzi magát és menjen a... inkább vessünk véget ennek. Vessünk véget saját magunk hazugságainak. MOST!

Saját írások és versek- B.A. - A vers nem más mint lélegzet és ritmus - Allen Ginsberg

2008-12-17T21:24:00.012+02:00

A művészet

A művészet?... helyszín -
a trágyára tejszín - mit
sztárolt illúziók mint
eladott kelmét készpénzért átfestenek.

(2006, augusztus, Bukarest, felveteli elott, -B.A.-)

Tehetetlenség ars-poetica

Éjjel kettő.
Látszik a hold.

Ki az ki megéri, hogy élni megéri?

Költői utalás ez-
parkett.

Igen.. például..
„parkett”.. ,
hogy én se értsem mit beszéltem.

( Ezt akartam!.. - )

eltorzítani a verset
hogy ne értsék-
mert amúgy sem értenék meg.

( - 2008, február, 21. -B.A.-)

Hét összefüggő külön négysoros vesszők nélkül
pontokkal a kiábrándulás istenverte szigetéről.

Egy véres kés gerendába törik
álmomból fuldokolva riadok fel mint egy
tudatlan vadállat s magamrahugyozok
skalpolva skarlátos agyadat örök barátság.

Egy ingoványos emeleten élve kiáltok majd
holtan landolok s még nyitva a szemem mikor
meglátom hogy sem szerelem sem isten sem
együttlét sem cél sem menyország nincsen.

Törött zenét törögetek s iszonyúan szúrja valami a szemem mi
csaknem üres agyamon keresztül a korgó gyomromba hatol áthaladva
szivemen lelkemen megbolyditva bennem semmivel a semmit
majd ráébredek: a múltam szorong.

Törnék bár teljesen szét s múlnék el
teljesen mint az örök lét mi összehányta
magát saját magától a tegnap s ma halálra kárhozva
tavaszt nyárt őszt és telet szinlel legbelül feketén.

Halántékomon feszülnek az erek
fejtáblám elkészült
vemhes tudthasadás egy nyavajás istenverte szürke üres
térben fölötte az üres istenverte szürke horizonttal.

Úgy orditott hogy meghasadt a szivem
úgy szeretett hogy beleremegtem
úgy elment s olyan hirtelen elment tőlem
hogy senki nem vette észre csak mi ketten.

Uram nem vagyok méltó hogy hajlékomba jöjj hanem
csak egy szóval mondd és meggyógyul az én lelkem-
és ebben a percben tudatom kettéhasad
majd örökre elvegyül a szélben.

(2OO7, szeptember... –B.A.-)

Gyónás I

Sírunk,
Kacagung mint a meghülyült legyek,
Bőgünk
És nevetünk
Boldogok nem leszünk
Leülünk
Meghülyülünk
Eltününk

Őrült szédületes tudat hasad elfáradt és félreállt egy múló gondolat majd
El egy másik majd egy harmadik négy és öt tíz és száz, milliárd és így tovább
Elfáradt mint örök imád ordítva némán a veszteséges fergetegbe rohan általad felállított veszélyességi pótlékkal lerombolva néhány belső falat a szívek körül de csak ennyi
Leromlott
Felbomlott
Kioltott és kioltódott hogy ne gyúljon fel soha
Semmi
Moloch
Moloch
Moloch
-miben testetlen és esztelen tudat
hasad
- miben évek lányok és évszakok és fiúk és a nagy hűhó a sok semmiért
- szerelemszívstoppok és korom

Hat sátán isten hátán- nem álmodom!

Onnan tudjuk hogy valódi a világ hogy mind megdöglünk

Moloch:

Átok
Lelkiismeretfurdalás
Káromlás és káromkodás esztelenül az üres agyú karosszékekből való világuralom
Gyermekbaszás
Nyalás
Nyalás falás és kúrás
Felszippantás
Rockopera szörny pokol fasz inger hányás
Okádás exotikus fűszertől és borivástól
Tüzelés vizelés vért
Vértköpés
Alkohol
Szájpenész
Szájüregrák
Gyomorbélgyulladás
Szopás majd nyelés- leszopás
Ez van
Mi van?
Nincs mi van.
Valahol egy válasz de nem tudni pontosan hol
Grandomán szociális fal
Mindennapos sorvadás egy kozmoszban masírozó keresés felé
Homlokunk ezerráncos cívódása két világ között egy milliárdéves kényszerzubbonyban lelkünk börtönében magunkracsinálva végleg
Víziók
Előjelek
Állati sikolyok és ordítások
Csend
Silence
Silencium
Schweigen
Liniste
Silance
Súlyos magány és elhagyatottsága propagandák lépcsőfordulóinál és nemcsak ott
Mindenhol pusztaság
A hatalmas és kiüresedett szürkeség pusztaság
Divatárú korom kosz és mocsok
Lógva fejjel lefelé tolatva hátra süketen és némán
Állat sírfeliratnál
Amennyire lehet mocsárjárási kísérleteink papírgolgotályában született múltja szénnéégve a jelen parázsán és könnyek
Könnyek
Könnyek melyek nem oltják el a tüzet.
És szerelmek
Szerelmek
Melyek soha nem lángoltak mert nem léteztek mégis fájtak
És melyek még most is fálynak
És melyektől megfertőzötten nyaljuk fel imádkozva a földet ordítva isten nevét
Szerelmek melyek egytől egyig bevégeztettek
Kiégtek
Soha nem égtek és a szédületes
Szexel sexeltek de semmiképp nem szeretkeztek.
Ride the snake
Smasszer- hová viszel
Kék busz vezess
Belebetegedni eleve élve meghalni mindörökre és hallgatni a
Falak mit mesélnek mígnem rájuk szárad az alkotói penész

Gyárak felhőkarcolódása
Emberek
Emberek a gyárakban
Emberek
Emberek mint hangyák és gépesített gépek
Mit keresel ott mama?!
Gyere ki!
Gyere ki!
-nem tudlak kimenteni nem érted?!
Apa
Apa
Itt van a fiúcska
Apa
Apa
Édesapám!
Ne menjetek el!
Ne hagyjatok itt!
Gyermek arcomon a halál mi komoran virít
Arcomon melyen szétszaggatva vérző gondolatokkal bevont ékek keletkeznek

Idő.

Homokóra
Régi tél
Régi nyár
Régi álom
Régi már minden és kopott

A némító zene süket szívemnek és szememnek
Vezeklés a molochban és szétrobbanva az indulatban
Kinyalás nem kell!

Papír papír papír
Savanyú szomorúság és elveszettség
Őrült keresés a homokban
A holdban a gyilokban
Magamban.

Emberek gyárak árak
Elfáradt fegyvertárak afrikai éhező aidsesekre
És lepusztult várak

Művészet!- leplezd le magad és vessz oda hamis csillogásodban.
Vessz oda örök villogásodban és képmutatásodban
Dögölj meg
Dögölj meg!
Szüless újra majd dögölj meg!

Mindenki

És mindenki maga útjamindenki maga gyújtja oltja és szopja
Mindenki maga kanalazza falja és lopja
Keresztezi furkodja marja ápolja ha ápolja hogy
Felelőséggel tartozhasson hogy tartozhasson mert tartozni akar valahova
Valakihez hogy tartozzon hogy hasson
Hasson
Hasson már a szentségit
Hasson
Hasson
Hasson
Hasson
Bevettem és nem hat
Kértem és léptem
Mentsél meg uram
Vigyél el innen
Messze
Örökre
És bocsásd meg a mi vétkünket hisz
Benned bíztunk elejétől fogva Istenem

Istenem

Istenem...?

Istenem..........?

Istenem....................?

Mutass utat nekem istenem.

Uram

Istenem

Uram- tudni akarnám az utam

Istenem

Uram

Tudni szeretném az utam

Gyónás II

Az áruház előtti karacsonyfa belefullad a világ legnagyobbjába,
Tömbház tetején hatalmas pepsis- doboz forog
Acélszemű gépek firkálnak ablakomra fényeket
Plázacicák díszítik a műanyagkirakatot.

Darúval húznak ki betonból egy halott angyalt
Százmillió narancsot beoltanak modern- technikával
Metrófellegek gyülekeznek mélyen a föld alatt s
Odafenn az ész csak képmutatás marad.

Hajléktalanul dörmög egy félhalott hátramaradt s
Kiömlik a buszból félezer agydaganat
Tévés költészet szeli át az esti szinvonalat
Alszanak már az alvók s az álmoknak nem nyitottak utat.

Egy buzi pincér mélyen szánalomszékre csücsül
Felhevülten ugrál majd leáll végül elszenderül
Kalapácsfejű munkásosztag menetel a téren
Húsz rendőr maszturbál legyen mitől féljen majd
Felsikit húsz kényszerzubbony.

Elcsattan egy pof.

Felordit egy amerikába öltöztetett gyermek

Ritmusra lüktet a kosz.

A város egy hatalmas bordélyház óvszerből végleg kifogyva.

Szmogtól bemocskolva szippant be a kocsma
át a báron a klubbon egészen haza.
A csaj... jártas a dologban
Oáá!!.. érzékeled?
Hmmm..nagyon jól csinálja-
Akkor megy ha az autó okéba megy
Akkor szopik ha beleszokik, másképp nem.

Reklám sör számitógépes nyavalyatörés fűszer,
Ékszer arckrém arcszesz, pénztárca.
Zakó hajfesték jelzőlámpa,
Márkabolt, környezetvédlem, állatmenhely,
Szivar alkohol buldózer könnycseppek,
Szupermarket, buszmegálló, örökmegálló, mulandó betonoszlop,

Betonutca, betonkerítés, betonszívek, betonagyak, betontekintetek,
Beton- beton, beton, beton- beton, betonkatona,
Beton-anya, beton-apa, beton-autó, beton-figura,
Beton-fal, beton-ház, beton-lélek, beton-isten, beton-szentek, beton-természet,
Beton-hit a betonban egy betontemplomban a betonközpontban betont öntve a betonra
Betokosodva a betonba, négy fal közé betonaggyal a betonnégyzetbe és órába
és időbe arccal a végtelen felé fordulva ami nem más mint egy betonfal egy méghatalmasabb betonfal mögött egy kifürkészhetetlen betonlabirintus végén.

Nevek, iratok, okiratok, sirfeliratok, dokumentációk, bizonyítgatások.
Képmutatás, álca, maszkfejek, bábuemberek.
Tükrök törötten, rácsok börtönben és iskolákban és szinházakban,
Filozófiai társaságok betokosodott mikróelmélyű marhahúsvacsorálya a puccos éttermek részeg emeleitein csórépénisztől befusztrálódva.

Sárga fények, gyilkos merengő sárga fények, a kukák mellé pisilve villanók.
Patkányok, dohány, gyár, gyár.
Gyár, komerc, gyár, videoklipp, gyár, bálvány.
Plakátok semmiről, anyapicsázás öt évesek szályából.

Nagyvárosban lakom és tekinteteket keresek.
Őszinte pillantások után rohangálok mígnem rájövök ismét és ismét -
másodpercenként, hogy a betonnak nincsen szeme, és nincsen szive,
azokon az árnyékos helyeken összeszarva és összehányva és leköpdösve és megalázva bűzlenek a városlakók lelkei belepenészedve azokba a sárga fények által öregen megvilágított bűzlő alkoholszagú összepisilt negyedrészekbe, melyektől kishíján kiábrándulok saját létemből is.
Elszédit ez a fajta erős szarszag és alkoholos hugygőz.
Keresek, keresek, de mit keresek?
Olyan mintha elvesznél.
Azt sem tudod ki vagy és honnan jöttél.
Az sem tudod merre tartasz.
Miért, hogyan,... (de ezt irtam már az eggyik rövid versemben).
Elveszel. Olyan érzésed van mintha télen összehugyoztad volna magad.
Érzed ahogyan a combodon folyik lefele az egyre hűvösödő lé, végül
Teljesen rádfagy és úgy maradsz mint egy agyonvert csótány a fürdőszobában.
Óh...Jack Kerouak. Hát egyem a lelked...
Miért húztál el ilyen hamar a menyország picsályába?
Én még élni szeretnék kicsit, nem akartam utánad menni egyből.
Mintha már ki lennék ábrándulva mindenből, de tudom még van esélyem egy két seggfej mosolyra ami, hát, azt remélem legalább olyan őszinte lesz mint találkozásom annak idelyén istennel.
Rámenős csajok, őrjöngő hajléktalanok kiket még a kommunizmus vert agyon,
Srácok kikből csak úgy árad az agresszivitás jóizű erotikával keveredve a buszmegállókban, ha
Vékonytangás sminkek villannak meg a feminin horizonton.
Aktatáskák, pókok a szobám falán, férgek a folyó mentém- csak úgy
árad a romantika. Jól meg vagyunk.
Eltévedt koncerteket zúg fülembe a Sala Palatului...egy diletáns hely- nincs honnan ismerd.
Zöld fejű mókusok a rezervátumokban mint valami diszlet öregem.
Nekem hihetetlennek tűnik ez a műélet.
Nem értek semmit, minden meghalad pedig csak huszonegy éves vagyok.
Szinházba nem érdemes járni.
Nem érdemes enni, mert mű a kaja is.
Nem érdemes üriteni mert megfizetsz azért is, hogy tisztálkodhass.
Nem érdemes kilépni az utcára.
Nem érdemes zenét sem hallgatni, mert vagy nem ér semmit amire legtöbben azt mondják ez igen. Vagy lenéznek, megvernek, agyonvernek és jól megrugódnak mert pink floydot hallgatsz.
Nem érdemes szeretni mert kiutálnak.
Nem érdemes segiteni mert téged lopnak meg.
Nem érdemes ölelni mert ha megérinted a szeretett személyt megsérülhet és akkor majd beperel és egy vagyont kér mindezért, s te fedél nélkül maradsz.
Nem érdemes iskolába járni, mert minek is tanuljon az ember, ha igy is ugyis megdoglik és minden kifullad mint a szerelem.
Nem érdemes nyitott szemmel járni mert úgy is mindegy.
Nem érdemes csukott szemmel sem járni, mert jobb ha inkább csippet ültetnek az agyunkba mi a lelkünket fogja irányitani majd, hogy tiszta szivből őrjöngjünk a focimeccseken és a forma eggyes mérkőzésen és azokon a kiüresedett szinházfesztiválokon meg dilettáns alternativ koncerteken.
Nem érdemes gyermeket csinálni, mert hát szeretni sincs elég idő, nemhogy gondoskodjunk valakiről.
Nem érdemes emlékezni semmire, dehát amúgy sem tudnánk a százszor átmosott agyunkkal.
Nem érdemes és nincs idő élni.
Nem érdemes és nincsen idő megdögleni avagy meghalni-
Mert vannak emberek akiknek megadatik a csoda hogy meghalljanak, de
Viszont vannak olyanok is akik csak egyszerűen megdöglenek.
Nem érdemes életben hagyni bárkit is, mert fenn áll a veszély hogy holnapután elfoglalja az állásod és akkor más albérletbe kell hogy költözz, más parkolóhelyet kell hogy keress, más a szomszéd, más és más hazugságokat kell kitalálj formaságból és megfelelésből magadról és mindez idő,
és az idő pénz,
és idő nincs,
tehát nem érdemes az időt figyelembe venni, márpedig ez logikátklan, de ma a logikátlan a logikus. Okéba vagyunk...
Nem érdemes verset olvasni, sőt, egyáltalán nem érdemes és nem divat verset olvasni.
Ezt a szart sem érdemes olvasni mert nem akar szólni semmiről hidd el....(pedig igen)
Nem érdemes szóba állni senkivel, mert mindenki vagy bunkó vagy túl okos (és ebben viszont teljesen eggyet értünk. Vagy nem... - hátha elgondolkodtat.
Ha igen, akkor nyert ügyünk van barátom.
Hiányoztok...
Nagyon hiányoztok.
Túlhiány van.
Rég óta nem találok senkit.
Én már tényleg semmit nem értek csezdmeg.
Héééééééééééé!!!!!....hol vagytok basszátok meg?!!!!

(2OO8, január 29. Bukarest...)

Terek, vézna gondolatok, szerelmek, halott fogalmak.

Terek és vézna gondolatok.
És szerelmek. Halott fogalmak.
Az atyai jobb és az anyai balegyenes.
Két lábon járó őszhajú nyakkendő.
Szexi sálak, gáláns parfűmillatú hosszú sálak.
Vonzó feketeharisnyák, magas székek.
Vágyak.
Álmok.
Fáradtak.

Zöld színű szemeteskosár, benne műanyagpalack.
Autórovar hangja és zúgása éjell és nappal.
Kerítések rései közt képzeletben táncoló elhagyatott fénycsóva,
a régi házak falain óvatosan megvillanó cilinderes múlt ahol a jomodorú
kocsisok mosolya hat szárnyaló fehér lovon.
A medical center, és a harmatos fű hajnalban.
Az elkényeztetett kövér macska mely a fűre csinál reggel.
A farkcsóva puli-kutya mely rávizel többször is.
Szerelmespárok kik boldogan hemperegnek a fűben.
Álmodozva...
És hazudva oly szépen.

A jó öreg parkoló, mely mindíg befogad egy két eltévedt lelket.
A supermarket.
Sarkon a vizelet.
A hotel, melyben megannyi elveszett gyerek tekereg zakóban és balonkabátban.
A kosztűmös kifestett hajú hölgy egyedül, aktatáskákra vadászva.
Én...a sarki kávéházban.
A többiek.
Isten.
A sátán.
A születő gyermekek.
A haldokló nagymamák.
A haldokló nagytaták.
A haldokló anyák és a haldokló édesapák.
A mentő...látod?
Ott suhan. Mint a képzelet szárnyal.
Hatalmas családi ház.
Hegyoldal csodás naplementével a tetején.
Játszóház, áruház, nemesi birtok.
Álmok (...ismét).
Szépek és hamisak.
Tervek a multból, melyek teljesen elmosódtak és tovaszálltak.
Tekintetek.
Árvák,
mint a hatalmas és átláthatatlan utcák.
Egyetemek.
Parkok.
Bankok.
Komoly bodyguardok.
Klubbok.
Cuccos pasik és műanyaglányok.
Munkások.
Szempillaspirálok.
Ringlispir.
Mozi.
Napszemüveges macsó intelektuell.
Aranyláncos szubkultura majmoló.
Majom-
állatkertben.
Viziló, zsiráf, oroszlán, hernyó,
sírás és elpazarolt könnyek.
(Színház... egyetlen egy, és annyira pici hogy már nem is látni.)
Átlók, négyzetek, körök, idézetek.
Számítások és tervezések,
ajándékkönyvek, és az aratnivaló búza.
Kulturális projekt.
Biblia.
Testvérvárosi kapcsolat és csokipánkó.
Lázálom. Egyre feszítőbb...
Álmos iskolatáska.
Örök szendergő katedra.
Pszihikai panaszok.
Mellékhatások.
Gyógy-terápia, agy-terápia, psziho-terápia, szeretetzavarok.
Vallás.
Vállás, per, ősz, folyó, szobor, butikok, hajó.
Repülő, repülőtér, repülőállomás, repülőbázis, repülőjegy, repülőkirándulás,
repülő év,
repülő idő,
repülő nap,
repülő pillanat,
repülő élet.
Utazás egy helyben bicikli nélkül védtelen és magánytól szédülten.

Terek és vézna gondolatok.
És szerelmek, halott fogalmak.
Az atyai jobb és az anyai balegyenes.
Éjjelek.
Nappalok.
Némán.
Kicsit fáradtan.
Élve.
Holtan.
Szelíden. Istennel.
Üvöltve. A Sátánnal.
Hajnali négy óra...
Huszonegy év óta hajnali négy.
Mióta elmentél az ég sokkal kékebb a bolygó másik felén,
de én nem ott lakom.

(- 2008 január 14. 19óra:19perc - )

Elmélet...

Ne félj. A hold felébred az alvó nappalok gyászára, s a kilatástalan magányt kötvénnyel emésztheted. A halott ünnepet, mi pár napig befogad kanalazni kezded- dühödben gyúrod le torkodon. Ha szerencséd van, gyomorba vág a nyár, s otthagy. Te mindezt hűen észleled, (mert észlelni kényszerülsz), figyeled, és kifele, de csupán kifele magbiztos mosolyt vágsz. Csak néhány borosüveg árnyékában a tavasz már csak őszi éjjel, s az ősz maga az elmúlás. A jelen az élet, s az élet egy meddő kialtás. Psszt...Maradj csöndben... Álmok felfaggatva télcérnára. A mélyben nyári döglegyek. Hova zuhanjak istenem? Lépnem kell. Mondd merre lépjek? Jóéjszakát kegyelem. Üdvözlégy vérsötét jelen. Még talalkozunk ezért igen mélyen aludjatok. Reggel szívből tervezz, délben meghalhatok. Átlátok átláthatatlant már, a túlsó parton KÉRLEK: fogadjatok. Elúszik mellettünk az ÉLET, s ha üvölt a szél, ne kérjed ostoba tavaszok kezét.
–Elmélet...-.

(nincsen cím)

Hogy mi történt?
Tovattűnt az álom.
Hiába minden, s
hiába várom, hogy eljön.

Egy gyermek...bánatában cigarettához nyúl,
tervek mosódnak össze,
a hegyen ül,bámul.

A cukorkabolt zárva-árva,
a boltosnéni, nem az ki volt.
Az út, egyre hosszabb - hosszabb.
Egyetlen pont felé nézek.
Minden csak rosszabb.

Csend van...

Iszonyú Csend...

Darabig figyelem az elmúlás színű horizontot,
aztán a hajnal meghasad,
kivénhedt királyként vágtat a nappal és
felbomlik mint egyszerű anyag.
Csupán a tegnapok téves cselekedetei bűzlenek édesen, s
mi tovább alszunk, mint eltévedt vadak...

(Nincsen dátum) –B.A-

Európa szívstopp

Fejünkön sárgát virágzik a naplemente,

este ráülünk egy cigarettavégre, hadd vigyen

el innen végre, valahová, el innen messze,

bár a világvégére, de ide többet vissza ne, soha.

Álomtalanul kattog a szívstopp,

hánynál de bepiszkolnád szép kabátod,

tehát nem- nem- nem szabad, mert

nem illik kiadni mindazt magunkból,

ami relytve bennünk szorongva ott lapul,

Csengőhangra lépsz ki szünetre s rájössz,

hogy ez már az a cselekvés mi maga a múlt,

s arra is ráébredünk miközben tudatunk utat nem mutat,

ellenben minden nap kettéhasad, hogy nem,

nem- nem, nincs megállás már sosem, s

ez lett az alaphangulat,

és, hogy ma valóban nem úgy van mint régen,

és kívánjuk, hogy még legyen, de nem lesz ez még így sem

és csak egyre fáradtabb lesz minden, csakúgy mint a haza fogalma,

valami európa emblémás kékfejűek elisszák előlünk saját magunkat majd

beállunk a sorba, s elrejtünk mindent egy fos mosolyba.

Spontán Ars Poetica

2008-12-15T23:27:00.011+02:00

kortars 4 Bordas Attila - B. Szabo Zsolt

Beszélgetes B. Szabó Zsolt(iv)al a marosvásárhelyi rádióban. Egy spontán ars poetica szavakban egy rövid időkeretben... ahogy lehetett...