2009, szeptember 17. - Születésnapi gondolat.

Kedves barátaim,
ma betöltök huszonhárom évet.
és a szívem picit jobban dobban, de
nem koppan, mert nem kő, mert ha úgy is tűnt, hogy eltűnt
nem úgy van.
Ha úgy is tűnt, hogy eltűnök örökre, és vissza nincsen már út, hazugság!
Itt vagyok. Ez vagyok. Én vagyok.
Nem mutatok annál többet mint amennyi vagyok.
Itt vagyunk, ahányan vagyunk,
amennyik vagyunk, annyik vagyunk,
sem többek, sem kevesebbek.
Elszalad az élet bármennyire kitöltsed, bárhogyan éljed,
és ebben a véges körben egyedül egy valami, ami a tied: a többiek.
A barátok, a család, az emberek akik körül vesznek, s
ott vannak melletted ha baj van, s ha kell rendbetesznek.
Ha jajgatsz, ha hülye vagy, ha bután álmodsz, ha szétszakadsz,
ha utazol, ha alszol, ha felébredsz, ha eltévedsz...mindíg ott van valaki melletted,
aki nem más, mint egy égből küldött ígéret,
mi azt suggalja van remény,
s azt, hogy holnap jobb lehet...

( - B.A.-)